Hozzávalók:
- levegőn száradó (terrakotta) gyurma
- fehér és fekete festék (tempera vagy akril)
- arany festék (vagy üvegfesték kontúr)
- fekete toll
- szalag
- csipke
Fogtam egy tömb terrakotta színű, levegőn száradó gyurmát (amire tökéletesen megfelel a sógyurma, süthető gyurma, agyag, vagy bármi ehhez hasonló modellező anyag), kicsit kinyújtottam - ehhez mini sodrófát használtam, de egy normál méretű, vagy egy henger alakú pohár is megteszi. Az egyik sarkára ráhelyeztem a csipkét, és azt is belenyomkodtam a gyurmába, majd óvatosan lehúztam róla. Az ecset végével két lyukat böktem a még puha gyurmába. A kályhára tettem (alatta újságpapírral) száradni. Néha fordítottam rajta egyet, hogy viszonylag vízszintes maradjon a felülete.
Amikor elkészült, ceruzával halványan megrajzoltam a keretet, majd fehér temperával kifestettem a belső részt. A csipkés részen kicsit nehezebb dolgom volt, ott látszik is, hogy nem tökéletesen fehér, mert nem akartam eltüntetni a mintát... A keretet vékony ecsettel, fekete festékkel óvatosan körbefestettem. Az áldás szövegét egy egyszerű, vékony hegyű fekete tollal írtam rá.
Hogy a szélső részt is feldobjam, arany színű üvegfesték kontúrból vittem fel pöttyöket. Ehhez egy gömbölyű fejű műköröm díszítő eszközt használtam, de az ecset lekerekített vége vagy egy gombostű feje ugyanúgy jó lehet.
Utolsó simításként a szalagot átfűztem a lyukakon, csomóztam, és masnira kötöttem. Voila, kész is a házi áldás! :)
Igaz ez már level2, de tavaly unokatestvéremék esküvőjére is házi áldást készítettem, csak más technikával... Régi vászonra hímeztem, és csipkét varrtam. Ehhez mindent a bolhapiacon szereztem be, már csak egy egyszerű keretre volt szükség hozzá. Valamivel időigényesebb, és több kézügyességet is igényel, de megmutatom, hátha valaki szívesen szöszmötöl ilyesmivel! :)
Ha valamelyiket elkészítitek, mutassátok meg! :)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése