2017. január 15., vasárnap

Varázslatos vászon

Ajándékba szerettem volna készíteni egy képet, mégpedig fotó nélkül. Ez szerintem mindig kihívás, hiszen egy fotó köré sokkal egyszerűbb egy történetet/hangulatot építeni, míg ha csak egy szó áll a középpontban, nagyon ütősnek kell lennie.
Szerencsére ilyen esetekre (is) kéznél vannak a Scrapfellow akril szóchipik, amikből kiválasztottam a "Varázslat"-ot, így igyekeztem nagyon varázslatos hangulatot adni a vászonnak :)



A mixed media még mindig nem az én asztalom, viszont nagyon szeretek kísérletezni. Bár az ilyen jellegű alapanyagaim és eszközeim száma elég korlátozott, de azért van mihez nyúlnom, ha ilyesmibe vágom a fejszém.
Első körben fogtam a rózsaszín akrilfestéket, és egy széles, lapos ecsettel hanyagul megfestettem az alapot. Bár így is nagyon tetszett, de fotó nélkül azért ezt egy kicsit kevésnek éreztem. Így hát a kezembe akadó fehér krepp papírból vágtam csíkokat, és ezeket kollázs-szerűen beleáztattam gyakorlatilag a festékbe úgy, hogy minél több helyen kiemelkedjen a síkból, ezáltal textúrát adva a vászonnak.




Ezt megspékeltem még ugyanígy némi gézzel, és "beleágyaztam" az alapba egy csipkés papírt, amit sizzix-szel vágtam ki.



Amikor megszáradt, jöhetett a díszítés.
Az első kérdés az volt, hogy milyen színű legyen a szó, hiszen eredetileg fehér színűek ezek az akrilok. Valami nagyon lágy, rózsaszín-fehér kombinációban gondolkoztam, de annyira nem volt kontrasztos, úgyhogy merészen feketére festettem - és nem is bántam meg :)
A feketét még apró flitterek formájában is felvittem a vászonra, és belevittem még egy színt, az aranyat. Túlzásba persze nem estem, de néhány apró arany csillag és a fénylő NCsD címkék kellettek ahhoz, hogy még "varázslatosabb" legyen az összhang. Rápakoltam egy rózsaszín gyémántos dekorgombot, a csajosság jegyében. Azért a fehéret sem engedtem el, és befejezésként egy masnit is kapott a kép.

Én nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel. Egyelőre mixed media terén magamtól ennél többet nem is várok: a zsúfolt, nagyon mozgalmas oldalak tetszenek ugyan, de távolabb állnak az ízlésvilágomtól, meg egyelőre a technikai tudásom sem tart még azon a szinten.

Szerencsére az ajándékozottnak (és a férjének) is tetszett, sőt azt mondták, ha a születendő gyermekük kislány lesz, akkor a szobája dísze lesz. Nekem ennél nagyobb bók nem is kell. :)





2017. január 13., péntek

Letölthető PL kártyák

Először is boldog új évet kívánok mindenkinek! :)

Az év elejére (mondjuk februárral bezárólag) az a tervem, hogy megmutatom minden alkotásomat, amivel elmaradtam. Beleértve a karácsonyra és a korábban készült vásznakat, oldalakat, albumokat...

Remélem, hogy sok inspirációval tudok majd szolgálni.

A napokban újra felfedeztem a digitális scrapbook adta lehetőségeket. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de én nagyon szeretek magyar nyelvű kártyákat (is) használni a PL albumomban. Bár szerencsére több magyar tervező munkájából lehet válogatni, mégis néha azt érzem, hogy többre vágyom. - Több olyan kártyát szeretnék, amik jobban passzolnak az oldalaim témáihoz, színvilágához, a lelkiállapotomhoz...
Böngésztem egy kicsit a pinteresten és rengeteg ingyenesen letölthető anyagot találtam, amikből nagyszerűen lehet alkotni. Imádom, hogy nem kell szétpakolni a fél szobát és az alkotósarkot, hanem pár perc alatt kiélhetem az alkotási szenvedélyem.




Készítettem 10 db kártyát, melyet most ingyenesen letölthetsz. Nyugodtan használd a PL-be, planner-be elválasztólapként, inspirációs képként, vagy akár telefonod háttérképeként...

Ha továbbítani szeretnéd valakinek, kérlek, ezt a linket küldd el, ne a képeket!

Íme a kártyák:


(eredeti mérethez kattints a fotókra!)












A képek terjesztése és kereskedelmi forgalomba hozatala szigorúan tilos!

2016. szeptember 4., vasárnap

Insta album

Az úgy volt, hogy a szedresi scrapbook táborban Tamcsi workshopjának keretén belül egy tasakos insta albumot készíthettünk. Az alkotócsomagban Becky Higgins tasakok, és Simple Stories Carpe Diem papírok voltak. Na meg írásvetítő fólia.
Én már nagyon felkészülten érkeztem, mivel otthon előre kitaláltam, hogy milyen képek fognak az albumba kerülni, és ezeket elő is hívattam. A szegedi utazásunkat választottam, amikor konferencián jártunk, na meg állatkertben :)

Tamcsi "utasításaitól" annyiban tértem el, hogy a tasakokat inkább albumkarikával fogtam össze. A Sizzix-szel megdomborított írásvetítő fólia adta az album gerincét. Végül az albumot itthon fejeztem be, ráadásul a Flóra-féle alkotócsomag papírjaiból is (My Mind's eye - On trend 2) válogattam. Bár szerintem ez a két csomag hangulatában eléggé passzol, mindkettő vidám, csajos.

A díszítést néhol abszolút nem vittem túlzásba... Leginkább pecséteket használtam, és Sizzix-szel vágtam, domborítottam. Esetleg 1-2 címke és matrica...

Lássuk a képeket :)

















2016. április 11., hétfő

Én és a Fuse-om

Húsvétra egy csodás eszközt kaptam ajándékba, amit valószínűleg minden project life albumot vezető ember értékelni tud :)
A Fuse tool tulajdonképpen egy pirográfra hasonlító szerszám, 2 különböző fejjel. Az egyikkel vágni lehet, a másikkal pedig forrasztani. Bármilyen "bugyihoz", azaz fóliatasakhoz használható.



Alapvetően a sn@p albumom tasakjaihoz szeretném majd használni, de gyakorlásként "összedobtam" egy kis ajándékot az egyik barátnőm szülinapjára :)

Kezdés előtt megnéztem jópár videót a youtube-on, illetve a magyar blogok leírásait is végigböngésztem. Nem tűnt bonyolult dolognak, de a tasakok kivágása mégis nehézséget okozott.
Ahogy nekiálltam az első tasaknak, sok olyan probléma merült fel, amit talán érdemes megosztanom Veletek is, hátha másnak hasznos lehet.



Szóval néhány pontban kiemelném azokat a dolgokat, amik nekem beváltak a Fuse használata során, és szerintem érdemes odafigyelni rá. Íme:
  • mindenképp üveg alátétet használjunk! Én azokból a képkeretekből, amiknél csak magát a keretet használtam fel, mindig eltettem az üveglapot. Ez tökéletes volt, főleg a skálázott vágólap fölött.
  • bár a Fuse-hoz jár egy fém vonalzó is, nekem jobban bevált, hogy a saját, hosszú vonalzómat használjam.
  • fontos, hogy előbb vágjunk, és utána jöjjön csak a forrasztás! Erre azért van szükség, mert a vágáshoz egy lapot kell behelyeznünk a tasakba, ami hőszigetel, így tudjuk csak az egyik felét elvágni - máskülönben összeforrasztaná a tasak két oldalát.
  • Tehát a vágáshoz helyezzünk a tasak belsejébe egy akkora lapot, ami teljesen kitölti. A hegyes fejjel vágjuk ki azokat a részeket, ahol szeretnénk, hogy nyitottak legyenek a zsebek.
  • Használjunk fogót! Egy laposfogó segítségével könnyen kicserélhetjük a fejeket anélkül, hogy meg kéne várni, míg kihűl és újra felmelegszik az egyik és másik fej.
  • Arra viszont figyeljünk, hogy valamennyire használat közben is lehűlhet a fej, illetve a fejcsere után is érdemes 1-2 percet várni, míg újra rendesen felforrósodik. Én jártam úgy vele, hogy forrónak gondoltam (hiszen már percek óta dolgoztam vele), de a tasakkal érintkezve annyira kihűlt, hogy csak félig-meddig sikerült a forrasztás - kézzel simán szét tudtam szedni.
  • A tasakokon alkoholos filccel berajzoltam, hogyan szeretném elhelyezni a zsebeket. Azt vágás/forrasztás után körömlakklemosóval le tudtam törölni.
  • Végül pedig azt javasolnám, hogy a forrasztásnál - hacsaknem az egész tasakon végig húzódik a vonal - a többi tasakba szigetelésként tegyünk egy kis papírt arra az esetre, ha picit megszaladna a kezünk. Épp elég, ha csak 1-2 mm-rel húzzuk tovább a fuse-t, de nagyon bosszantó, ha véletlenül beleforrasztunk egy másik zsebbe. Bár lehet, hogy némi rutinnal ez már simán elkerülhető, de a kezdetben szerintem mindenképp hasznos :)

Ezeket az apróságokat szem előtt tartva gyakorlatilag bármilyen elrendezésű tasakot el tudunk készíteni :)



Végül pedig következzen néhány részletfotó a szülinapi ajándékról.
Nagyon egyszerűen készült, igazából egy fényesebb genotherm ("bugyi"), papír, matrica, fotó, hurkapálca, akrilfesték és szalag kellett hozzá. Na meg persze a fuse :)




2016. február 26., péntek

Doboz a fültisztító pálcikáknak

A következő alkotásra a ScrapBolt kihívása inspirált, arra készítettem:


Valami újrahasznosított dolgot kellett készíteni/felhasználni, és scrapbook-technikát alkalmazni.
Nekem egyből az jutott eszembe, hogy a fürdőszobaszekrényben lévő fültisztítópálcikát dobozt fogom felturbózni. Persze az eredeti funkcióját megtartottam, de mégsem egy új dobozt alakítottam át, hanem a meglévő nem túl esztétikus darabot.


Az alábbiakban bemutatom, hogy hogyan készítettem el. Ha kedvet kaptok, ti is könnyen belevághattok az alkotásba :)

Alapként egy sajátmárkás DM-es dobozt használtam, aminek az alapja papír, a teteje pedig műanyag.




Első lépésként a dobozt nagyvonalúan lefestettem fehér akrillal - ennek igazából a doboz peremén van létjogosultsága.


Kiválasztottam a papírt, amivel a dobozt szerettem volna bevonni. Ezt méretre vágtam, s kétoldalas ragasztóval körberagasztottam vele a dobozt.






A tetőhöz egy másik árnyalatú papírt választottam, ezt is hasonlóan ragasztottam fel, illetve egy kis media glue-t is használtam...


Így tulajdonképpen már kész is lehet a doboz :) Már így is sokkal mutatósabb, mint eredeti állapotában. Azért én tovább mentem, és kicsit kidíszítettem.



Csak pár apróságot használtam hozzá: szélforgós NCsD csipit, amit aranyra tintáztam, horgolt díszt, baker's twine-t, gombot, virágot és egy csipkés papírkivágatot, amit türkizre színeztem.

Egy darabig rendezgettem a "hozzávalókat", majd összeállt a kompozíció.

Íme:






Az összes, kihívásra érkezett alkotást itt nézhetitek meg: